A Metal Inert Gas, azaz a MIG hegesztést és a Metal Active Gas, azaz a MAG hegesztést az ISO 4063 szabvány szerinti 131-es, illetve 135-ös folyamatszámok jelölik. Ezek a fogyó fémelektróda és a munkadarab között elektromos ívből keletkező hőt használják fel, hegesztési medencét hoznak létre, és összeolvasztják őket, kötést képezve. Az ív- és hegesztőmedencét védőgáz védi a környezettől és a szennyeződésektől, ezért nevezik védőgázas ívhegesztésnek.
A MIG/MAG hasonló más ívhegesztési eljárásokhoz, pl. MMA-hoz, amelyben a hegesztési hőt úgy állítják elő, hogy egy fogyó fémelektróda és a munkadarab között ívet képeznek. Az elektróda ettől megolvad és hegesztési varrat képződik.
A fő különbség az, hogy a fémelektróda ebben az esetben egy kis átmérőjű huzal, amelyet a hegesztőpisztoly érintkezőcsúcsán keresztül folyamatosan vezetnek a huzalorsóról, míg a védőgázt a hegesztőpisztolyon keresztül vezetik be. Mivel a huzalt folyamatosan táplálják, a kézi eljárást néha félautomata hegesztésnek is nevezik. A MIG és MAG hegesztés egyaránt gázellátást használ az ívárnyékolás biztosítására, ellentétben az MMA-val, ahol az elektródán lévő fluxus megolvasztja az ív árnyékolását.
Mi a különbség a MIG és a MAG között?
Az egyetlen különbség a MIG és a MAG között a használt védőgáz típusa.
A használt védőgáz összetétele azért fontos, mivel jelentős hatással van az ív stabilitására, a fémátvitelre, a hegesztési profilra, a behatolásra és a fröcskölés mértékére is.
MIG (Metal Inert Gas) hegesztés: Ez az eljárás inert gázokat vagy gázkeverékeket használ védőgázként. Az argon és a hélium vagy az Ar/He keverékek inert gázok. Ezeket jellemzően színesfémek, például alumínium MIG hegesztésére használják. Az inert gázok nem lépnek reakcióba a töltőanyaggal vagy a hegesztőmedencével.
MAG (Metal Active Gas) hegesztés: Ez az eljárás aktív védőgázokat használ. Ezek a gázok reakcióba léphetnek az íven és a hegesztőmedencén áthaladó töltőanyaggal, befolyásolva annak kémiáját és/vagy az ebből eredő mechanikai tulajdonságait.
Az acélok hegesztéséhez használt aktív védőgázok a szén-dioxid vagy argon, szén-dioxid és oxigén keverékei. Más anyagokhoz használt gázok lehetnek hidrogén, nitrogén vagy más speciális gázok.
Fém átviteli mód
Az a mód, ahogyan a fém a töltőhuzalból a hegesztőmedencébe kerül nagymértékben meghatározza a folyamat működési jellemzőit. Az ISO 4063 szabványban négy fő fémátviteli mód létezik:
- rövidzárlat-átvitel;
- vérátadás;
- axiális permetátadás;
- rotációs véna transzfer.
A MIG/MAG hegesztés előnyei
- többféle módon működtethető
- az alkalmazott folyasztószer hiánya miatt nincs esély arra, hogy salak szoruljon be a hegesztett fémbe
- kiváló minőségű hegesztést biztosít, gyorsan
- egy sokoldalú eljárás, amely különféle fémek és ötvözetek összekapcsolására használható
- a MAG hegesztés minden helyzetben elvégezhető, így az egyik legszélesebb körben használt hegesztési eljárás
A MIG/MAG hegesztés hátrányai
- a hegesztés nem végezhető a szabadban burkolat nélkül, mivel a hegesztőgázt védeni kell a széltől
- a folyamatban korlátozott mennyiségű dezoxidálószerrel a hegesztés megkezdése előtt minden rozsdát el kell távolítani a munkadarabról, mely sokszor időigényes művelet
- a fluxusos magos ívhegesztés (MAG hegesztés folyasztószeres huzalokkal) alkalmasabb lehet helyhegesztésre és kültéri alkalmazásokra. Mint minden íveljárásnál, itt is megfelelő PPI-t kell viselni, és különösen ügyelni kell a szemvédő használatára.
Ezek lettek volna tehát a MIG/MAG hegesztés legfontosabb tudnivalói. Ha érdekelnek további érdekes cikkek a témában, kövess minket a Facebook oldalunkon!
MIG/MAG/FCAW hegesztéshez keresel eszközöket/berendezéseket? Webáruházunk kínálatában megtalálod! Kérdésed van? Vedd fel velünk a kapcsolatot a kapcsolat menüpontban található elérhetőségeink egyikén!